Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Habzsolva az élet tortáját

Vihar

2018. május 01. 12:14 - HJAxel

A repülőgép már közel fél órája turbulens légáramlatban repült az Atlanti - óceán felett. A kapitány megkérte az utaskísérőket, hogy ők is foglalják el a helyüket, mert az előrejelzés szerint a heves rázkódás erősödni fog. A gép nemcsak rázkódott, hanem meghatározhatatlan időközönként, hirtelen, jelentősen veszített a magasságából, majd ismét emelkedett. 

Vivien már többször tette meg a Los Angeles - Frankfurt útvonalat, de ekkora viharra nem emlékezett. Azt hitte, a repülés nem tartogat neki meglepetéseket, pedig váratlan helyzetekből eddig sem volt hiány; tavaly Izlandon kényszerleszállást hajtottak végre egy rosszullét miatt, pár éve meg Londonban, a nagy szélben a leszálláskor átstartolt a gépe. Most félve nézett ki az ablakon és azon gondolkozott, hogy mit fog még az élet hozni, amiről azt mondja utólag, hogy na, erre nem számítottam. Vivien, egy nemzetközi rendezvényszervező cégnél dolgozott és a történetünk idején egy Los Angeles - i projektet vezetett. Elutazása előtt adták be férjével, Miklóssal a válókereset, igaz, hogy már évek óta nem éltek együtt és már mindkettőjüknek volt új párja, de most úgy gondolták, hogy kapcsolatuknak hivatalosan is véget kell vetni. Emese, a kislányuk Viviennél maradt, de az apjánál is elég sokat volt. Vivien új barátja Máté, aki Miklóssal ellentétben egy nagy dumás extrovertált férfi, szintén megkedvelte Emesét. Máté egy budapesti és egy, az agglomerációban lévő Toyota autószalon tulajdonosa. Kapcsolatuk 3 éve kezdődött és először mindketten azt hitték, hogy találkozásaik csak a testi együttlétre fognak koncentrálódni, de hamarosan kiderült, hogy ettől sokkal több van a kapcsolatban. Egy idő után azon kapták magukat rajta, hogy egyre több közös programot szerveznek és a nem együtt töltött időben is sűrűsödnek az sms váltások. Vivien érezte, hogy az idő múlásával Máténál hátrébb szorult a fontossági sorrendben, a munka és Máté kislánya után a harmadik helyre, de úgy gondolta, hogy ebbe nem szól bele, bár néha ez a helyzet nagyon zavarta.

Miközben Vivien az egyre jobban rázkodó gép ablakáből a felhőket nézte, a mellette lévő ülésen, János, a nemzetközi hírű szívsebész, aki éppen egy konferenciáról igyekezett haza, békésen iszogatta a Bacardiját. János, szintén rutinos légiutasnak számított, ezért őt Viviennel ellentétben cseppet sem hatotta meg, hogy a gép viharba került. János a szívsebészeti centrum vezetőjeként és egyetemi oktatóként nagy szakmai elismeréseknek örvendett, bár köztudott volt róla, hogy egyik-másik medikát nem a szakmai tudása miatt vette maga mellé, viszont lehengerlő intelligenciája, szakmai tudása és kellemes megjelenése ezt a kis emberi gyarlóságát még legnagyobb kritikusai előtt is feledtette. Vivien a szűnni nem akaró viharban egyre feszültebbé vált, tekintetét elvette az ablaktól és mikor a másik irányba fordult szemei összetalálkoztak János szemeivel és néhány másodpercig így maradtak. János látta a nőn, hogy ideges, ezért a tőle megszokott laza magabiztossággal felé nyújtotta a Bacardis poharat, majd ezt mondta: Kér egy kortyot az italomból, hölgyem? Vivient szinte sokként érte, hogy a transzatlanti járaton magyarul szólalt meg a mellette ülő utas és vagy emiatt vagy a vihartól való félelmében, de elvette a felé nyújtott poharat és egy húzásra megitta az italt. A vihar nemsokára csillapodott, a két magyar utas meg elmélyülten beszélgetett Frankfurtig, ahol az átszállási időt egy bárbán töltötték. Budapestre érkezéskor, János felajánlotta Viviennek, hogy a saját autójával hazaviszi, így a lágynak nem kell taxival mennie. A hófehér Tesla a leszállás után fél órával állt meg Vivien belvárosi háza előtt. János búcsúzáskor elkérte Vivien telefonszámát és megbeszélték, hogy a közeljövőben találkoznak.

A találkozásra nem kellett sokat várni, mert János már másnap üzenetet küldött a lánynak, hogy ebédeljenek együtt. Vivien, bár kicsit rámenősnek érezte az orvos közeledését, elfogadta a meghívást. A Costes Downtonban Jánost az összes pincér ismerte és doktor úrnak szólította. Vivient lenyűgözte a férfi nagyvonalúsága, érdeklődése és egy idő után már nem érezte a rámenősséget, sőt bevallotta magának, hogy ennyire még egy férfi mellett sem érezte nőnek magát. Az első találkozást aztán a következő hetekben újabbak követték, János elhalmozta Vivient ajándékokkal és a város legjobb éttermeibe vitte. Az egyre sűrűsödő találkozások, a jó beszélgetések, kedvességek mindkettőjükben felkeltette a testi vágyat, amit János nem is tagadott, de Vivien, igaz, egyre nehezebben, Mátéra való tekintettel elutasított. 

Vivien, mikor találkozott barátnőivel, Adéllal és Kittivel, elmondta nekik, hogy az orvos közeledése nagyon jólesik neki, és hiába érzi jól magát Mátéval, nem sokáig tudja visszautasítani János közeledését. A két barátnő bátorította Vivient, mondván, egy ilyen férfival nem minden nap találkozik az ember, használja ki nyugodtan a helyzetet. Viviennek, annak ellenére, hogy semmi nem történt Jánossal lelkiismeret-furdalása volt, mert Mátéval kevesebbet találkozott; viszont Máténak a sok elfoglaltsága miatt ez fel sem tűnt, ezért a lány nagy elhatározásra jutott.

Figyelj ide János, mondta Vivien határozottan az Onyx étteremben, miközben János ette a báránygerincet nyári szarvasgombával. A következő két ajánlatom van a számodra, folytatta, együtt töltünk egy estét és te azt csinálsz velem, amit akarsz és utána soha többé nem találkozunk vagy hagyjuk a testiséget és folytatjuk továbbra is a találkozásokat, de másról szó sincs. Vivien, pontosan tudta, hogy János mit fog választani és persze nem csalódott, az orvos az első lehetőséget választotta. 

A következő hétvégén János tihanyi nyaralójában találkoztak, amelynek teraszáról gyönyörű kilátás nyílott a tóra. János körbevezette a lányt a hatalmas házban, amelyben medence, szauna, jakuzzi, hatalmas borospince és 6 autónak elég mélygarázs volt. Miután ittak egy kis pezsgőt, lesétáltak a kikötőbe, ahol János vitorlása volt, áthajóztak vele Balatonszemesre és a Kistücsökben ebédeltek. Kora este értek vissza a házhoz, János, mint mindig, most is gyengéd volt Viviennel, aki az orvos legkisebb érintésébe is beleborzongott. A hálószobában, ahonnan szintén rá lehetett látni a Balatonra és a tó fölött gyülekező szép, de egyben félelmetes viharfelhőkre, János finom mozdulatokkal kezdte vetkőztetni Vivient.

Fú, de megbaszott, mondta Vivien magában, mikor beült az autójába és indult haza. Már előre tudta, hogy az orvossal nem mindennapi lesz az együttlét, de amit kapott, mindent felülmúlt. Elbizonytalanodott, érezte, nincs már hatása a Jánossal összefüggő dolgokra, elveszett, nem tud ellenállni. Az autópályán azon kapta magát rajta, hogy már ötödszörre hallgatja a Kispál és a borz Szívrablás című számát, amelynek főleg az első sorait érezte magáénak: "Hülye voltál, mondom magamnak, majd ha ez elmúlik, csak múlna már el, nem is én vagyok már, csak szerettem volna, ha velem is van ilyen és most benne vagyok, még sosem volt sűrűbb homály..." Persze János is érezte, hogy Vivien nem fog már tudni nemet mondani, ezért a megállapodásukkal mit sem törődve másnap felhívta a lányt. Vivien Mátéra gondolva próbálta visszautasítani az orvost, de mikor János az előző estén történteket kezdte felemlegetni, Vivien annyit válaszolt, hogy kis időt kér. Kérte az orvost, legyen türelemmel, most 2 hétre Japánba fog utazni Mátéval a Toyota meghívására.

A repülőgép már közel fél órája turbulens légáramlatban repült Tokió felé. A kapitány megkérte az utaskísérőket, hogy ők is foglalják el a helyüket, mert az előrejelzés szerint a heves rázkódás erősödni fog. A gép nemcsak rázkódott, hanem meghatározhatatlan időközönként, hirtelen, jelentősen veszített a magasságából, majd ismét emelkedett. Miközben Vivien az egyre jobban rázkodó gép ablakáből a felhőket nézte, a mellette lévő ülésen Máté, mit sem törődve Viviennel a Toyota legújabb katalógusát lapozgatta. Vivien egy ideig nézte, majd behunyta a szemét, Tihanyra gondolt és Jánosra, az együtt töltött időre és tudta jól, hogy mikor vissza érnek Budapestre, azonnal felhívja Jánost.

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://habzsolvaazelettortajat.blog.hu/api/trackback/id/tr1713750508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása